A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület csütörtöki döntéséről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt az Európai Parlament szerdai ülésén, ahol a parlamenti képviselők Európai Tanács 2021. június 24-25-i tanácskozásáról vitatkoztak. A Bizottság elnöke belengette, hogy még idén ősszel elindulhat a hazánk elleni jogállamisági eljárás.
Megvétózta a szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártja a közegészségügyi törvénynek azt a sokat bírált módosítástervezetét, amely oltási igazolvány vagy negatív koronavírus-teszt felmutatásához kötötte volna számos üzlet és szolgáltatás, köztük az éttermek látogathatóságát is.
Csehország szeretné a minimálisra csökkenteni, illetve megakadályozni a lengyelországi Turów barnaszénbánya működésének negatív következményeit a határ menti cseh övezetben.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Amióta az Európai Bíróság elkaszálta az Adatvédelmi Pajzsot, a legtöbb cég az Európai Bizottság által közzétett Általános Szerződéses Feltételek alapján folytat adatcserét USA-beli partnereivel. A Schrems-ii néven elhíresült ítélet azonban szigorú feltételekhez kötötte ezek alkalmazhatóságát. A nemrég megjelent Általános Szerződéses Feltételek ezt a helyzetet próbálják kezelni. Cikkünk szerint a siker mérsékelt. Kérdés, hogyan hat ez az európai technológiai iparra. Ehhez azt is tudni kell, hogy a nagy, főleg amerikai, techcégek más szempontból is szálka nemcsak sok adatvédelmi aktivista, hanem több politikus és természetesen a potenciális versenytársak szemében is.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
A cseh kormány megbízta a környezetvédelmi és a külügyi minisztériumok vezetőit Richard Brabecet és Jakub Kulháneket, hogy tárgyaljanak Lengyelországgal egy kormányközi megállapodás megkötéséről a lengyel Turów barnaszénbánya kibővítése miatt a két ország között kialakult vitában - közölték a cseh kormány hétfői ülése utáni sajtótájékoztatón Prágában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón beszélt az egyes vakcinák hatékonyságáról, a kormány adatai szerint az oltások egyértelműen működnek - közölte. Az átoltottak aránya 54% a teljes társadalmon belül, de valójában akár 70%-os lehet az immunitás, mert sokan vannak, akik átestek a betegségen. Mindössze 2 millió ember nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal a 8 millió jogosultból, a maradék 2 millió embert viszont oltásra buzdít a kormány. Ezen kívül uniós ügyekről is beszélt Gulyás Gergely.
A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt. Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Facebookon reagáló Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki rögzítette: "Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".
A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Ha június 1-ig nem küld írásos értesítést az Európai Bizottság Magyarországnak, vagy Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt, akkor az Európai Parlament augusztus végéig be fogja perelni a Bizottság elnökét kötelességszegés miatt – áll abban a többpárti európai parlamenti tervezetben, amelyet megmutattak a Politico-nak.
Az Európai Törvényszék (az EU elsőfokú bírósága) május 12-én hirdetett ítéletet két fontos adóügyben. Mennyire minősítheti az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak, ha a tagállami adóhivatalok lemondanak a nekik járó adóról? Lehet-e döntésüknek az a következménye, hogy egy jól menő vállalat semmi adót ne fizessen? Kötelesek-e valódi tartalmuk szerint minősíteni az ügyleteket?
Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás - ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Szombaton a parlament.hu-n megjelent egy Palkovics László miniszter által jegyzett törvénytervezetet, amely megszüntetné azt a külföldi egyetemekre vonatkozó követelményt, amely miatt a CEU külföldi diplomát adó képzései elhagyták Magyarországot.
A cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit – állapította meg az Európai Bíróság. 2017 végéig még volt felmentésünk, de azóta be kellene tartanunk a szabályokat.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Az elmúlt hónapokbeli kérések után, amelyekre nem született kielégítő válasz, írásos figyelmeztetést küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, hogy tartsa be az Európai Bíróság múlt júniusi ítéletét a magyarországi civil szervezetek átlátható finanszírozásáról szóló törvény módosításával.